Ezt már tényleg nem...

Négynapos hétvége, de jó. Már vártam. Gondoltam pihenek kicsit, hazamegyek, sokat alszom, tévézek, kirándulok, miegymás. Egyszóval kikapcsolódom. Aztán jöttek sorba a dolgok. Csütörtökön megemlékezés, kötelező megjelenés, feladatok. Ez még rendben is volt, mert erre azért számítottam. De, hogy pénteken konferencia, szintén feladatok, teendők sokasága, arra nem. Este nyolcra végeztem. Jól van letudtuk ezt is, nem is volt annyira rossz, csak már megint nem tudtam pihenni. Erre otthon mi fogadott? Fürdőszoba átalakítás, kádcsere, csempézés, egyebek. Mondanom sem kell, meló ezerrel reggeltől-estig. Hát ezt már tényleg nem hiszem el. Mikor fogok én mondjuk aludni egy jót??? Talán majd a sírban. Ott aztán lesz elég időm, az igaz. Akkor majd legalább gondolkodnom sem kell majd, nem fog "kattogni" az agyam a sok hülyeségen, csak az alvásra fogok koncentrálni. Meg az apró állatkákra maximum...